Email cmek:
- ltalnos: hmg@hmg.sulinet.hu (olvassk: az iskolavezetõsg tagjai)
- Iskolai programok-rendezvnyek:
szabiszerv@hmg.sulinet.hu
- Igazgathelyettes:
vvali@hmg.sulinet.hu
- Diknkormnyzati gyek:
grunci@hmg.sulinet.hu
- Gazdasgi vezetõ:
gazdig@hmg.sulinet.hu
- Iskolatitkar:
titkar@hmg.sulinet.hu
- Hivatalos gyintzs:
iroda@hmg.sulinet.hu
- Rendszergazda: administrator@hmg.sulinet.hu
HMG
tel/fax: 290-5979
|
|
Hunyadi Mtys Gimnzium
1183 Budapest Kossuth tr 2.
|
A Hunyadi Mtys Gimnzium kerletnk kzpontjban egy hangulatos park mlyn fekszik. Ez az otthonos, kvl-bell melegsget sugrz iskola 1986-ig kerletnk egyetlen gimnziuma volt. Ebbõl kvetkezik, hogy napjainkig sikerlt megõrizni azt a csaldias lgkrt, melyben nagyszlõktõl ddunokkig sokakat mi indtottunk el a nagybetûs letbe. A kerlet jelenlegi vezetõinek s rtelmisgi-vllalkoz rtegnek jelentõs hnyada iskolnk nvendke volt, illetve tantestletnk tbb tagja is itt tanult.
Iskolnk 4 vfolyamos, alapvetõen ltalnos kpzst nyjt gimnzium - vfolyamonknt 4-4 tanulcsoporttal, szesen 350 dikkal. A tanulk ktelezõ tanrai foglalkoztatsra minden vfolyamon heti 30 rt fordtunk. A nem ktelezõ rk adjk az adott tanulcsoport kpzsi profiljt, irnyultsgt.
Gimnziumunkba a 2006-2007 tanv folyamn a kvetkezõ tanulcsoportokba lehet jelentkezni:
Gimnziumunk tanuli vrõl-vre nvekvõ szmban nyernek felvtelt a felsõoktatsi intzmnyekbe. A tovbbtanulsra jelentkezõ vgzõseink kb fele a jelentkezs vben felvtelt nyer a vlasztott fõiskolra, egyetemre.
A mindennapok hangulatt a tanulmnyi munka mellett a gimnziumban zajl aktvdiklet, magas szinvonal mûvszeti tevkenysg hatrozza meg. A szinjtsz kr - intzmnynk szinjtsz illetve filmes mûhelye - rendezi 1993 ta a kerleti ltalnos iskolsok s a fõvrosi kzpiskolsok rszre az Amatõr Sznjtsz Tallkozt. A dikjaink ltal ksztett filmek - Einstand, Az plet, Paranoia, Sztori, Densz Mefiszt, Dezsav - a szakma eltt is ismertek s hrnvnek rvendenek. Tbb vtizedes hagyomny a Garaboncis iskolajsg megjelentetse, amelynek tehetsges szerkesztõi vllaltk el a kerleti dikujsg - az iskolakerlõ - gondozst is.
Az intzmnynek jl mûkdõ Diksportkre van, ezen bell van tra-szakosztly, rendszeresen lehet kosr- s rplabdzni, focizni. vente szerveznk selni vgy tanulinknak stbort. Gyakran nylik lehetõsg klfldi tanulmnyi kirndulsokra, a tanult idegen nyelv gyakorlsra idegen nyelvi krnyezetben.
A HMG felvteli, s jelentkezsi gyekkel kapcsolatos krdseit mr interneten is felteheti, s elolvashatja msok krdseit, s a vlaszokat. {{ HMG felvteli frum }} Remljk ez a szolgltatsunk elnyeri a tetszst. |
Tjkoztat
A Hunyadi Mtys Gimnziumban a 2006/2007. tanvben indul osztlyokrl
Iskolnk a kvetkezõ tanvben is 4 osztly indtst tervezi. Minden osztly kt-, esetleg hromfle emelt raszm csoportra oszlik.
Emelt raszm csoportok s kdszmaik:
Emelt humn csoport (01)
heti 4 ktelezõ magyarra s 2 ktelezõ trtnelemra helyett 5 magyar- s 3 trtnelemra. Az elsõ idegen nyelvet az iskola jelli ki, kezdõ szintrõl.
Emelt rel csoport (02)
heti 3 ktelezõ matemetikara helyett 5 matematika a 9. osztlyban, felsõbb vfolyamokon + 1 ra matematika, valamint fizika, illetve biolgia. Az elsõ idegen nyelvet az iskola jelli ki, kezdõ szintrõl.
Emelt rajz s mûvszettrtnet (03)
heti 1 ktelezõ rajzra helyett heti 5 ra rajz s mûvszettrtnet-ra. Az elsõ idegen nyelvet az iskola jelli ki, kezdõ szintrõl.
Emelt angol nyelvi csoport (04)
heti 3 ktelezõ ra helyett 5 angol nyelvi ra, halad szintrõl (legalbb 4 vi ltalnos iskolai nyelvtanuls utn).
Emelt nmet nyelvi csoport (05)
heti 3 ktelezõ ra helyett 5 nmet nyelvi ra, halad szintrõl (legalbb 4 vi ltalnos iskolai nyelvtanuls utn).
Emelt olasz nyelvi csoport (06)
heti 3 ktelezõ ra helyett 5 olasz nyelvi ra, kezdõ szintrõl.
Emelt francia nyelvi csoport (07)
heti 3 ktelezõ ra helyett 5 francia nyelvi ra, kezdõ szintrõl.
Specilis angol csoport (08)
heti 3 ktelezõ ra helyett heti 8 angol nyelvi ra, kezdõ szintrõl a 9. osztlyban, heti 6 ra a 10. s 11. osztlyban s heti 7 ra a 12. osztlyban.
Specilis nmet csoport (09)
heti 3 ktelezõ ra helyett heti 8 nmet nyelvi ra kezdõ szintrõl a 9. osztlyban, heti 6 ra a 10. s 11. osztlyban s heti 7 ra a 12. osztlyban.
Emelt spanyol nyelvi csoport (10)
heti 3 ktelezõ ra helyett 5 spanyol nyelvi ra kezdõ szintrõl.
"0" vfolyam angol nyelvi csoport (11)
heti 13 ra angol nyelvi ra halad szintrõl. A heti 13 nyelvi rn kvl informatika heti 5,5 ra s testnevels heti 3 ra. Matematikbl, magyarbl, trtnelembõl szintentarts trtnik.
"0" vfolyam olasz nyelvi csoport (12)
heti 13 ra olasz nyelvi ra kezdõ szintrõl. A heti 13 nyelvi rn kvl informatika heti 5,5 ra s testnevels heti 3 ra. Matematikbl, magyarbl, trtnelembõl szintentarts trtnik.
Gimnziumban minden tanulnak kt nyelvet kell tanulnia. A fentebb felsorolt elsõ nyelvek mellett msodik nyelvknt (heti 3 rban) a kvetkezõ nyelveket oktatjuk: angol, nmet, kezdõ s halad szinten, olasz, francia, latin, spanyol, orosz nyelvek kezdõ szinten. A jelentkezsi lapon krjk megjellni - a kdszm feltntetsvel-, hogy a tanul melyik emelt vagy specilis csoportba jelentkezik, illetve msodik idegen nyelvknt mely nyelvet szeretn tanulni, milyen szintrõl. Az elmlt vekben ltalban sikerlt megoldani, hogy msodik idegen nyelvknt minden tanul azt a nyelvet tanulja s olyan szintrõl, amelyet krt.
A jelentkezsi lapra krjk rvezetni a magatarts s szorgalom jegyeket is, mert ezt is figyelembe vesszk.
Iskolnkban kerl kiadsra a Garaboncis cmû iskolajsg s az Iskolakerlõ cmû kerleti dikjsg, melyben nvendkeink kiprblhatjk az jsgrst. Mûkdik sznjtsz- s video-szakkr, nekkar. Az intzmnynek jl mûkdõ Diksportkre van, ezen bell van tra-szakosztly, rendszeresen lehet kosr- s rplabdzni, focizni. vente szerveznk selni vgy tanulinknak stbort. Gyakran nylik lehetõsg klfldi tanulmnyi kirndulsokra, a tanult idegen nyelv gyakorlsra idegen nyelvi krnyezetben.
A jelentkezsi laphoz krnk mellkelni 2 db sajt nvre, ill. 1 db a tanul ltalnos Iskoljnak megcmzett, felblyegzett, norml mretû bortkot.
Iskola-trtnelem
1936-ban alaptottk a Hunyadi Mtys gimnziumot
A megksett ipari forradalom s a trianoni katasztrfa "jtkonyan" hatott Pestszentlõrinc fejlõdsre. A korabeli sajt "amerikai tempj" nvekedst emlegetett. Nem alaptalanul: a lakossg llekszma az 1920-as vek vgre elrte a 30 ezret. Pestszentlõrinc ebben az idõben Magyarorszg legnpesebb nagykzsge volt. Klbelsberg Kun kultuszminiszter iskolaptsi programja termszetesen itt is reztette hatst, egyms utn nyltak az llami elemi- s polgri iskolk.
Az elsõ gimnzium megalaptsa szorosan sszefggtt a vross alakulssal. Mr 1928-29-ben, a polgri iskolk megnyitsa utn felmerlt a krds hol tanulhatnnak tovbb az arra vgy pestszentlõrinci gyerekek. Ugyanakkor Kispestrõl "egyestsi mozgalom" indult, amely Pestszentlõrinc "visszacsatolst" tûzte ki clul. Az rvek kztt elõkelõ helyet foglalt el a kispesti gimnzium "kzs hasznlata". A tetemes utazsi kltsgek mellett ez is arra sztnzte a helybelieket, hogy kezdemnyezzk egy nll gimnzium megalaptst. 1930-ban tbb szz alrs gyûlt ssze , de a krst a gazdasgi vilgvlsg kzepette a kultuszminisztrium elutastotta.
Harmadszori prblkozs utn Pestszentlõrinc 1936 janur elsejtõl megyei vross alakulhatott. Ekkor a krst megjtottk, 1936. jnius 19-n kelt levelben 34504/936 szmon ezttal a kultuszminiszter engedlyezte az llami gimnzium megnyitst. Igenm, de res plet nem volt. Viszont a Gyngyvirg utcban a "Tndrkertben" mûkdtt egy Vrskeresztes voda.A vros vezetõsge ezt thelyeztette a Kossuth utcba, a volt Lmpagyrba, gy a gimnzium ideiglenes jelleggel megkezdhette mûkdst. Az elsõ v beindtsakor Kecskemtrõl teleplt t az llami gimnzium hat tanrral. A knyvtrban ma is megcsodlhatk azok a mlt szzadi / az 1810-20-as vekbõl szrmaz/ vagy szzadforduls folyiratok, knyvek amelyek ekkor kerltek ide. Az igazgat Dr. Tth Tivadar lett.A rla kszlt portr ma is lthat a knyvtrban. Kt elsõ s egy msodik osztlyt sszesen 129 tanult iskolztak be az 1936/37-es tanvre. A kvetkezõ vben j pletrõl kellett gondoskodni. Pnz termszetesen nem volt. A Valls- s Kzoktatsi Minisztrium ekkor felajnlotta a Wlassics utcai elemi iskola pleteit, azzal a felttellel, hogy az talaktsokat, feljtsokat a vros finanszrozza. A gimnzium tkltztt oda. Ott azonban csak nyolc osztly elhelyezsre volt lehetõsg. gy a prhuzamos osztlyok megszûntek , minden vfolyamon egy-egy osztly indult , elõfordultak tven, hatvan fõs ltszmok is. Az elsõ osztly 21 tanulja 1943-ban rettsgizett. 1944. mrcius 19-n bekvetkezett a nmet megszlls. A vros egsz vezetõsgt, polgrmestert, fõjegyzõt, de mg a mûszaki tancsnokot is eltvoltottk. Katonai behvk tettk lehetetlenn a tantestlet mûkdst. llandsultak a lgi tmadsok. A tanvet prilis 3-n be kellett fejezni. A kvetkezõ tanvben 1944. november 1-n hivatalosan megszûnt a tants. Az pletbe, a pincbe teleplt a vros "Lgoltalmi llomsa", a tantermekbe munkaszolglatosokat helyeztek el. Megkezdõdtt a vros kirtse, majd az ostroma. Az iskola felszerelst elhurcoltk, az plet megrongldott. 1945. janur 5-n szovjet katonai parancsnoksg al kerlt Pestszentlõrinc. Megalakult a Nemzeti Bizottsg az oktatsi megbzott Liksayn Zsebõk Nelli lett. A debreceni Ideiglenes Kormny õt nevezte ki a megyei vros tanfelgyelõjv s fõigazgatjv. Mivel a kzpiskolk igazgati Budapesten rekedtek -a fõvros ostroma mg folyt- a gimnzium vezetsre Dr. Kovalovszky Mikls kapott megbzst.1945. janur huszadiktl mjus elsejig õ igazgatta az iskolt. A tnyleges tanrok kzl hrom jelentkezett szolglatra: Dr. Tarjn Imre, Szesztay Istvn s Tth Jzsef. Mosonyi Edit tanr , Tarjn Lszl mrnk, Dr. Kovcs Lajos jogsz, Vadas Gyrgy az Operahz titkra, Dr. Guttmann Henrik izr. hitoktat, valamint Manninger Mikls s Solti Lszl tanrjelltek ideiglenes megbzs alapjn tantottak. Az õ munkjuknak ksznhetõ, hogy a kultuszminisztrium elismerte a tanvet s a tanulk nem lettek vvesztesek. Mjus elsejn az iskola vezetst ismt Dr. Tth Tivadar vette t. A tanv 1945 jlius 14-n fejezõdtt be. Az ekkor rettsgizettek tablja ma is lthat iskolnk fldszintjn. Ez az az v, amikor a vros fõigazgatja hivatalosan engedlyezte lnyok beiskolzst is az eredetileg figimnziumba. Az 1945/46-os tanv kellemesen indult: az ideiglenesen a Wlassics utcban mûkdõ kereskedelmi iskola visszakapta plett a Hengersorban, s a szovjet lelmiszerellt csoport is kikltztt. m ekkor kvetkezett a B-listzs, melynek clja eredetileg a kzalkalmazotti ltszm cskkentse volt. A Fõvrosi Levltrban fllelhetõ dokumentumok alapjn rdemes megvizsglni, kit, milyen indokkal tltek feleslegesnek. A ltszmcskkentsi javaslat a kvetkezõ volt: tanuli ltszm 370 fõ, 9 osztly 22 tanr - ebbõl kvetkezik, elegendõ 14 tanr.
nhny gyngyszem az elbocstsra szntak jellemzsbõl:
- "Cs.J. gyenge pedaggus.
- P. J.-n llandan hinyzik nem ktelessgtud, frje pnzgyminiszteri titkr.
- T.P. igazolsnl thelyezsre tlve.
- Zs.-n gyenge pedaggus sokat hinyzik, lltlag frje betegsge miatt.
- P.A. j pedaggus ugyan, de erõsen agglyos, hogy a pcsi hadaprd iskoln tantott trtnelmet s fldrajzot.
- L. altiszt nyugaton volt, fegyelmezetlen egyn."
A hatalom s a brokrcia tjai kifrkszhetetlenek. Mindenesetre az utkor ma is megcsodlhatja L. altiszt "nyugatos, fegyelmezetlen egyn" kpmst jnhny 50-es 60-as 70-es vekben kszlt tablnkon. Akik ismertk soha nem felejtik el, s sokan esksznek r nem is lett volna iskola az iskola L. bcsi nlkl . De vajon hol vannak a jelents ksztõi? Rjuk ki emlkszik s milyen szvvel?
1950. janur elsejtõl Pestszentlõrinc s Pestszentimre a fõvros XVIII. kerleteknt folytatta lett.
Az 1951/52. tanvben j nevet kapott a Pestszentlõrinci llami Gimnzium.A vros hatrban lett vesztett parlamenterrõl Steinmetz Miklsrl neveztk el az iskolt. A rla kszlt dombormû ma is lthat a fldszinten. A politikai viharok ellte utn a klnfle iskolareformok borzoltk, borzoljk a kedlyeket. 1945. utn bevezettk a nyolc ltalnos + ngy gimnzium iskolaszerkezetet, a polgri iskolk megszûntek. Az 1946/47-es tanvtõl fokozatosan megszûnt a gimnziumi elsõ ngy osztly. Az 1947/48-as tanvet mr a mai helyn a Kossuth tr 2.-ben kezdte a gimnzium. Az pletet Kos Kroly Munkakzssge tervezte. Eredetileg polgri iskola mûkdtt itt, 1943-tl hadikrhz, ksõbb ltalnos iskola. Az 1950-es vek elejn rendkvl megnõtt az igny a kzpiskolai oktatsra. gy 1954-ben ngy prhuzamos osztly nylt. Elkerlhetetlenn vlt az plet bõvtse. 1958/59-ben adtk t az j pletszrnyat 12 tanteremmel,elkszlt az ebdlõ s a tornaterem is. 1959-ben t elsõ osztlyt volt.
Az 1961. vi oktatsi trvny elõrsainak megfelelõen mindenkit fel kellett venni, aki eredmnyesen elvgezte az ltalnos iskolt.1962-ben mr hat elsõ osztly indult.Elkpesztõ zsfoltsg alakult ki, tmenetileg minden elõadtermet tanteremknt hasznltak.Termszetesen a sok gyenge eredmnnyel rkezõ tanul nem tudta elvgezni a kzpiskolt, a lemorzsolds elrte a 30-35 %-ot. Ezt a felsõbbsg is szlelte, az Elnki Tancs hamarosan megvltoztatta llspontjt letett arrl a korbbi szndkrl, hogy ltalnoss tegye a kzpiskolai oktatst. 1969-tõl ismt ngyosztlyos vfolyamok indultak. A msik sokat vitatott intzkeds az 1958/59-tõl bevezetett gynevezett 5+1-es /t nap tants, egy nap ipari vagy mezõgazdasgi munka/ oktats volt. .A pedaggusok s a szlõk gyakori krse ellenre vgleg csak a 1974/75-s tanvben sikerlt megszntetni. Igaz, ekkor mr vek ta csak az ltalnos tantervû osztlyok mûkdtek gy. Ugyanis az 50-es vek vgtõl tagozatok indultak, regbtve "a Steinmetz" j hrt. 1958/59-tõl orosz, 1962/63-tl nmet, 1963/64-tõl francia, 1968/69-tõl fizika-kmia, ahol az emltett trgyakat heti hat rban tanultk a dikok. 1965-ben elkszlt a tanmûhely (a politechnika) plete. Itt fmek kzi megmunklsa, elektromos mûszerek s kszlkek szerelse, mûszaki rajz, gprs- gyorsrs oktatsa folyt. Az j tanterv (1979/80-tl) megszntette a tagozatokat s bevezette az gynevezett fakultatv oktatst. Amely, ma mr elmondhatjuk nem vltotta be a hozzfûztt remnyeket. Az 1980-as vekben megnõtt az igny a nyugati nyelvek tanulsa irnt. Az elsõ specilis angol-nmet nyelvû osztly 1983-84-ben indult. Majd beindult az intenzv (kt v alatt ngy v anyagt vgzik el) olasz s francia nyelvoktats. Sajnos ez utbbit az ppen hatlyos oktatsi trvny nem teszi lehetõv, ezrt helyette beindult az emelt szintû, heti 5 rs oktatst. Egybknt Fehr Andrs igazgat 1992-tõl fokozatosan megksrelte a rgi "tagozatos hagyomnyokat" visszacsempszni. Ezt a clt szolglja az emelt humn-rel osztly, illetve a rajz tagozat. A rendszervlts veiben sok minden megkrdõjelezõdtt, tbbek kztt a 8+4-es iskolaszerkezet. Gimnziumunkban is felmerlt a vltoztats ignye. Sajnos az anyagi lehetõsgek hatrt szabtak vgyainknak. Tetejbe a politechnika plete letveszlyess vlt, ma is le van zrva. Nagyon gyakran knytelenek vagyunk a pincben s a knyvtrban is rt tartani. A dikklub is a lezrt pletben mûkdtt, gy az iskolai illetve osztly rendezvnyek szma jelentõsen cskkent. thidal megoldsknt a Kondor Bla ltalnos Iskolval karltve sikerlt egy kihelyezett gimnziumi osztlyt beindtani. A 7-es, 8-os tanulk az ltalnos iskols tananyag mellett emelt szinten tanuljk az angol nyelvet s a szmtstechnikt. Megfelelõ eredmny esetn felvteli nlkl, automatikusan a Hunyadiban folytathatjk tanulmnyaikat.Ugyanis 1993. mrcius elsejtõl ismt nv vltoztatsra kerlt sor: az j elnevezs Hunyadi Mtys Gimnzium. A sok vltozs mellett mi az ami tretlenl megmaradt? risi hagyomnyokkal rendelkeznek a klnbzõ rdeklõdsi- s dikkrk, a diksgot megmozgat kulturlis rendezvnyek. A Garaboncis iskolajsg 1958-tl jelenik meg. Iskolanapokat 1966-67-tõl rendeznk. Mûkdik nekkar, sznjtsz csoport, vide - s filmklub. Az ifjsgot gy tûnik sem a politika, sem az oktats ppen aktulis "reformjai", sem brokratk fontoskodsai nem akadlyozzk , hogy jl rezze magt az reg alma mater falai kztt.
Grnvald Mria
Iskolnk jelene, tagozatainak ismertetse